Első hetek
2012.09.25. 10:32
Na itt vagyok nem tűntem el. Hol is kezdjem? A kezdeti tiszavirág életű nehézségek után felgyorsultak az események. Jelentem a hűtő megnevelve, ennek eredményeképpen (és persze a finom balkáni kajáknak is – burek, cevap stb., és Szeged, illetve a szülői ház közelségének köszönhetően) 2 hét alatt 3 kiló pluszt sikerült összehozni. No no, ez így nem lesz jó!!!! Mindig ámulatba ejt, hogy a kilók milyen könnyen feljönnek… Ezért Odinnal (Labradorom) történő sétáim mellett, bizony be kellett iktatnom napi 1 órás napi bringázást is, hogy ellensúlyozzam hihetetlen imádatomat az evés, a finom kaják és a jóllakottság üdítő érzése iránt.
A napi bringázás következtében egyre több és szebb helyekre jutottam el, mind a városban, mind a városon kívül. Mondanom sem kell, hogy itt semmi sincs messze. Még a szomszédos Palicra (kb 5 km) is gyorsan átteker az ember, hogy sétáljon egy jót a csodálatos palici tó partján, vagy az állatkertben (bár szerintem, ahhoz nem kell állatkertbe mennie az embernek, hogy vadállatokat lásson, elég sokszor csak kimenni azt utcára).
Szóval elkezdtem felfedezni szűkebb környezetemet. Elsőre azt kell mondanom, hogy semmi különös, mégis gyönyörű (legközelebb majd képeket is felrakok, csak ahhoz előbb csinálni kellene, de mindig félúton jövök rá, hogy megint sikerült otthon felejtenem a masinát).
Ha nincs hétvégén programom akkor hazaugrom szüleimhez Szegedre. Drága Édesanyám minden egyes alkalommal mennyei ételkülönlegességeket készít (ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy zsírpárnáim erőteljes növekedésének köszönhetően nem kell félnem a hideg téltől). Arról már nem is beszélve, hogy az anyai szeretetnek köszönhetően minden egyes alkalommal egy teljes magyar honvédségnek (nem a mostaninak, hanem a rendszerváltás előttinek) elegendő kajával hagyom el a szülői házat. Most hétvégén például szombaton laza disznótoros, vasárnap pedig tanyasi tyúkhúsleves, kakaspörkölt és desszertnek tiramisu került az asztalra (a kakas tökét is megkaptam, hogy még a mostaninál is tökösebb srác legyek, bár ezt már nem tudom, hogy hova lehet fokozni… Tudom van önbizalmam!) Szóval sejteni lehet a heti kajámat (disznótoros, kakaspörkölt, tiramisu és néha a változatosság kedvérét egy kis húsos vagy sajtos burek)… Nesze neked reformkonyha...
Az elmúlt héten azonban, emlékezve a régi szép időkre (na nem azért, mintha most rossz lenne) elővettem a mélyhűtőből a megboldogult Magyar Tigris (így neveztük a kollégáimmal magunk között a tőlünk nem messze működő Magyar Gyorsétkezőt, mely sajnos idén május végén bezárt) által készített és a bezárás hírére bespájzolt irgalmatlan mennyiségű különböző pörköltek közül egy laza csülökpörköltet. Megbolondítottam egy kis erős Pistával, laza csípős almapaprikával és a hozzá való helyi lepénnyel szépen benyomtam a szervezetbe. Hmmm, még most is összefolyik a nyál a számban, gondolom az olvasónak is (Sz. Laci és T. Krisztián ne vigyorogjatok!!!). A munkahelyen meló ezerrel, szóval kell az energia…
Hétvégén gyermekkori barátommal elmentünk (10 év kihagyás után) egy lazát teniszezni, a pillanat hevében lefoglaltuk a pályát a jövő hétre is. Kár volt! J Másnap alig tudtam lábra állni. Ahogy a mondás mondja „nem szokta a cigány a szántást”. Szóval erőteljes sportkrémezésbe kezdtem, hogy mozogni tudjak… Öregszem? Vagy csak a túlsúly? Vagy mindkettő? Na azért nem eszik olyan forrón a kását, hiszen öreg rocker nem vén rocker! Szóval hajrá! Most már csak a család hiányzik! Folyt. köv.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
